A céges gépen születik a bejegyzés (már a munkaidő után). Tegnap leköltöztem Fonyódligetre a Szabó hásziendára, pótanyukámék nyaralójába. Mivel ez nem fűthető, erősen motivált vagyok egy másikat találni, de azonkívül fantasztikus! Megérkeztem este és Zsuzsa néni meg Laci bácsi körbemutattak mindent, ami lényeges az elkövetkező kb. 1 hónapra. Jártam már itt egy párszor, mégis úgy álltam ott, mintha az első alkalom lenne. Itt vagyok, van helyem, vacsorám (Zsuzsa nénitől). Mikor elmentek és egyedül maradtam, nagyon erős volt az érzés, hogy nem vagyok magamra hagyva. Lényegében mégsem vagyok egyedül. Hiszen hogy hagyhatna magamra, aki idáig hozott??
Ma megkaptam az első munkám, voltam üzemorvosnál és azóta a következő feladaton dolgozom.
Hazafelé bevásárolok, utána kajázok. Pont, mint otthon, pont, mint minden normális ember. Csak valahogy az utolsó előtti szó sántít egy kicsit.
Szóval elkezdődött életem leghosszabb utószezonja a Balatonon.
szeretetté válás
13 éve
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése