Peti és a busz

Peti - Jenci: 1 - 0 volt két hete, múlt vasárnap a Jóisten szépített, kihozta döntetlenre. De nem ám akárhogy!
Megbeszéltük, hogy együtt utazunk vissza, de ő csak Székesfehérvárig. Megvolt, hogy 22:30-kor indul a busza, akárhogy száguldottunk az autópályán (kb 130 a vége, 20 éves a kocsi..) a GPS sokáig nem akarta 22:38-nál alább adni. Végül kiderült számomra, hogy 10 perccel később is megy egy utolsó busz, de az megáll minden fánál, így mondta Peti. Ezt az információt egész a város határáig tartogatta.
Lényeg, hogy 22:33-kor fékeztünk le a busz mellett, Peti kipakolt, felszállt és egy óra múlva küldött egy sms-t, hogy az a feles busz volt, amit elért.
Érdekes, különös érzés volt a részéve válni ennek a történésnek!

Hogy ne csak jót magamról

Tegnap elfelejtettem szólni Drakesznak, hogy korábban kell visszaindulnom, így nem tudtuk összehozni a leutazást. Ennyi a mondanivaló. Most pedig a magyarázat: Mire szombaton hazaértem, délután 4 óra volt. Tele volt a fejem meg a szívem sokmindennel. Vasárnap elutaztunk Máriakálnokra, onnan vonattal jöttem haza, hogy időben elindulhassak. Közben tele volt a fejem meg a szívem sokmindennel. Már a kocsiban ültem, mikor Petivel beszéltünk.
Szóval van mentség, de akkor is. A lényeg, hogy tegnap elfelejtettem szólni Drakesznak.

Olyan EGY-szerűen..

Azzal kezdem, hogy Drakesz barátomnál vagyok Veszprémben. Megbeszéltük hétvégén otthon, hogy találkozunk és megnézzük a Magyarország-Portugália selejtezőt.
Igazából arról szeretnék írni, hogy találtam rá az új albérletemre, ami téliesített. Tegnap a fonyódi Spárban nézegettem a hírdető falat, láttam két nagy 3 szobás kiadó házat, meg egy telefonszámot, aki pont ilyet keres. Ott álltam, felhívtam, kérdeztem, érdekli-e, mmondta, hogy igen, így megadtam a számot. Ezt meghallotta a boltos, aki pont a saját lakáshírdetését készült kitenni, de sajnos az is túl nagy volt nekem. Beültem a kocsiba, megcsörren a telefon, az az illető hívott, akit én az előbb. Azt mondta: az előbb én segítettem neki (kiderült, hogy egy régi ismerősének a hírdetése volt), most ő segít nekem, és megadott egy telefonszámot. Na, ezt a takaros kis házat néztem ma meg, és úgy néz ki, meg is állapodtunk. A címben nem szerettem volna elbagatelizálni azt, hogy október közepén már valószínűleg befagyna a nadrágom, hanem arról szól, hogy Isten mennyire egyedien, Rá jellemző csodálatos utakat talál a helyzetek megoldására. A mostani nyaralóról és az elmúlt két nehéz napomról majd később..