help

Gergő fölhívott tegnap és felajánlott egy gépet konvertálni.
Na, ez a nem semmi.

Fokoláros a srác..

Új ifi

Erhardt Gergő most új lendületet adott nekem egy kicsit.

Most,a mikor néhány bejegyzést meg sem írok erő hiányában.

Egyébként pont úgy, mint Ti mindannyian ott a jobb oldalon.

Ja, egyébként a video ablak engem is zavart, de ez olyan, mint a sáros cipő. Menni tudok benne és nem azt nézem. Csak kicsit igénytelen. Ha 7én találkozunk, megkédezem a frankót erről (is)

(a cím egy fokoláros kifejezése annak, aminek az ember még így 30 körül is érzi magát, amikor 1 kicsit segíteni szeretne Jézusnak megváltani a világot, odatenni az ő részét, vagyis az én részemet..)

Semmi sem lehetetlen

Istennél semmi sem lehetetlen (Lk 1,37)
Ez a decemberi Életige.
Olvasom, mondom oké.
Hallom másoktól, mondom oké.
Anyukám olvassa nekem a papírról, mondom oké.
Egy ifi testvérünk írja a közösségi listán, hogy ez tartotta benne a lelket egész nap, mondom oké.
Egy másik ifi testvérünk nem érte el a metrót, de a vonata pont annyit késett, hogy mégis fel tudjon rá szállni, mondom oké.

De hogy egy abszolút "lehetetlen", fizikailag képtelen történést is valósággá alakít Isten a maga módján, az kész!!

Ilyenkor úgy érzed, hogy fontos vagy Neki. Hogy csak rád figyel, téged szeret, pedig vannak még annyian itt a földön. Például te. Dehát vééégteleeeeen...

Zsuzsi dala

A gmail-en beállíthatod az állapotodat. Ti ezt úgyis jobban tudjátok, mint én, meg gyakrabban használjátok is. Mindegy.

Többen tettük már be ide kedvenc TeCső videónkat. Most az előbb megnéztem Zsuzsi linkjét.

Arról énekel a srác, amiről gyakorlatilag képtelen vagyok beszélni. Amire nincsenek szavak, csak hangok. De azok ezek szerint vannak.

Zsuzsi gen (dzsen). Nem tudom, hogy már hivatalosan is annak számít-e, de számomra mindenesetre teljesen annak tűnik. (ld. fokoláre és méginkább az újifi Erről még írok később, ha nem állítanak le...)

Balázzsal beszélgettünk egyszer, mikor még nagyon az elején jártam, ő meg már túl volt a 200. bejegyzésén, hogy jó lenne, ha nem csak nem jó dolgokkal lenne tele a net. Megpróbáljuk. Ezzel a dallal mindenesetre jó irányba mozdultunk el, asszem.

Az előbb átküldte a magyar szöveget is. Nincs benne mellébeszélés. Kis megerősítés csupán.

1 pillanat

Menjen...

szóljon...ez nagyon jó

Túl a láthatatlanon

(Gen Rosso - Casucci - Cipri)

Hm D A
Nincs néha értéke és fáj az élet,
hm D em G
értelmetlenségbe hull mind a szó.

A (H/A)
A város szürke ködbe vész,

hm G D em
esik egyre és a szív megfullad bent,

fiszm G
minden sötét.

hm D A
Van még talán bennem pár gyönge szó,
hm D em G
morzsányi fény, gondolat, bíztató,
A (H/A)
hisz megtanultam látni már
hm G
hogy ott vagy, túl az árnyakon
D em fiszm G
hol nélküled félelem zúzna szét.

Hm G A
De itt az éjszakában távolabbra látok,

Hm G A
a csillagok ragyognak, túl a láthatón.

Em C D
De a Te hallgatásod Rólad mindent elbeszél,

Em C D
ha nincs is szólni hangom, lelkem rád talál.

solo
2x

G D am C

Túl minden éjen, túl a láthatatlanon
em D G
az erõ, mely mindent éltet,
am C em D
szabaddá tesz, szerteárad bennem.
G D am C
Túl minden éjen, túl a láthatatlanon,
em D G
az erõ, mely mindent éltet,
am C
megszilárdít, helyre állít,
(C) (G)
melléd állít most.

Új szemmel

Csütörtökön meghívtam egy hajléktalant inni. Az történt, hogy éppen szálltam be a kocsiba, mikor megláttam, hogy kukázik mellettem. Gondoltam, hogy szomjas lehet, mert én is az voltam. Nem jutott eszembe, amit annyiszor mondanak jó-keresztény körökben, hogy vegyünk valamit a boltban, bármit, csak pénzt ne adjunk. Emlékszem, amikor jó 10 évvel ezelőtt egy régi 200-ast (abban állítólag annyi ezüst volt, hogy 700 Ft volt az értéke és Deák volt a hátulján) adtam egy embernek a Nyugati aluljáróban, mert szimpatikus volt, és megígértettem vele, hogy nem alkoholt vesz. Most azt mondom, ezegyszer mindegy. Ebben a melegben essen jól neki valami! És örült és mosolygott ez az ember.
(tavasszal a kisbusszal álltam meg a Nádor utcában, mikor arra jött három bizalomgerjesztő figura és kértek pár forintot. Mondtam, nincs nálam, ami igaz is volt - szerintem meglátták a kocsit és elhitték - viszont szép napot kívántam. Megköszönte és Isten áldását kívánta. Ami miatt az egészet megjegyeztem, az volt, hogy mondta a bácsi: nem MIG29-esre gyűjtök...)
Többször volt olyan, hogy hihetetlen nyomorúságos sorsokat tükröző arcok derültek fel egy kósza pillanatra egy sportszelettől, vagy egy fél zacskó keksztől. Voltak, akik imádkoztak értem. Ez nagy kincs.
Szóval új szemmel; ezzel az elhatározással indultunk egyik reggel a fokoláros táborban Pécsen.

Itt vagyok

Van már egy hónapja is, hogy egy hétfői kora reggel már átmenve a Petőfi-hídon állok a pirosnál, ahol a villamos elkanyarodik a Móricz felé. A Mária rádióban ez a dal szólt. Akkor még a túra dzsekimet hordtam, aminek a zsebei tele voltak mindenféle hasznos dologgal. Előkaptam egy papírt, pont egy havi Életige volt, és gyorsan felírtam rá a kulcs szavakat. "I am here, standing right beside you". Sok idő telt el, mire rákerestem a neten.

Tom Booth: Here I Am (°°)

Érdekes dolog tette ma újra aktuálissá ezt a dalt. Egyik fokoláros testvéremmel beszélgettem telefonon, akivel tök spontán kezdődött el ez a Szentlelkes kapcsolat kb. két hete. (ez egyébként fokolárosok között elég gyakran előfordul, hogy spontán tök jót beszélgettek. Úgy sikerül nekik, hogy a pillanatot élik és amikor megkérdezik, hogy vagy, tényleg érdekli őket) Szóval beszélgettünk a dolgainkról és szóba kerültek nehézségek, konkrét földi dolgok. Valahogy följött, hogy mennyire jó, hogy a Nagyböjtben ezen keresztül vállalhatok közösséget Jézussal, hogy valóban meghív! A másik pedig, hogy mindíg velem van (ez a dal címe is; tudom, hogy Te profi angolos vagy, de ha valaki esetleg nem lenne..) .. ha egyszer volt már olyan, hogy szinte a bőrödön érezted Isten közelségét, azt, hogy itt van, egyszerűen VAN. Beszélgettünk, hogy nem létezik, ha egyszer már itt volt, akkor egy néhány percre, napra, évre csak úgy megfelejtkezne rólunk. A nehézség nem a Jóisten filmszakadása, hanem meghívó. Hozzá kicsit közelebb. Ez már egy másik beszélgetés gyümölcse.
A dalhoz még csak annyi, hogy alap angollal érthető a szöveg. A jelentéséhez viszont egy felsőfokú is kevés. De a Jóisten nem hagyja ennyiben a dolgot. Ha szeretnéd, ha vágysz rá, a találkozásra, jóságosan segít Magához egyre közelebb. Hagy szenvedni, ahogy a Fiát is hagyta, szorít Neked, hogy ne add fel és a szabad akaratoddal újra Őt válaszd és ne egy átlátszó valamit, ami csak a tünetek kezelésére ad megoldást. Megérted majd azokat az embereket, akik úgy mondják: boldog vagyok, hogy a könny még ki se száradt a szemükből.

Gibi on board

Gibi a fedélzeten, jelentem! A srác, úgy látszik, tényleg kezd becsavarodni, így röviddel albániai útja előtt. Mielőtt még tényleg ezt hinnéd, elárulom, hogy Gibi, barátjával, Doppiaw-al együtt szereplői sok képregénybeli tanulságos mesének a Fokolárban. Két hete megajándékoztam egy lelkigyakorlatra induló kis csoportot, Gibit pedig ők ajándékozták nekem. Közel áll hozzám ez a lelkiség, táborozások, közös szilveszter emlékét őrzöm, és sok együtt megélt pillanatét. Ők nem mások, mint mások, sőt, talán mondhatom, nem is feltétlenül jobbak alapból. De van valami, ami különleges köztü(n)k: elhisszük, hogy ha szeretettel vagyunk egymás iránt, jobb lesz a világ. Konkrétan. Így jön velem Gibi az autóban, így visszük magunkkal azokat az embereket, akik szeretnek és akiket szeretek. Mert így van értelme menni, és nem így 1 métert sem lenne érdemes. Érted, a boltig se, ha nem szeretsz a szíveddel.
Az igazság az, hogy beparáztam így az utolsó előtti napra. Keresem Istent, hogy megnyugtasson és úgy indulhassak reggel. Mikor olvasgattam a neten Albániáról, felfedeztem, hogy egyetlen állami repülőterüket Kalkuttai Teréz anyáról nevezték el. Akkora kapaszkodó nekem ez a kicsi törékeny szent asszony, hogy elhatároztam, bármi, amit teszek, ahogy élek, ahogy imádkozok, úgy teszem, hogy az Ő közbenjárását kérem (tudod, emberhez akkor sem imádkozunk, ha szent, csak a közbenjárását kérheted, de azt bátran, mert nagyon közel van Istenhez. Tuti, hogy jó kezekben van a rájukbízott ima)

Legjobb az lesz, ha rendben hazaérek, és együtt nevetünk azon, hogy paráztam. Adja Isten!