Demjén

Ez egy kicsit nagyobb falat.
Már egy jó ideje szerettem volna írni arról, mit jelent nekem Demjén Ferenc dalainak egyik másik sora.
Múlt héten találkoztam azzal a felvétellel, ahol Törőcsik és Garas elénekelték a "Várj, míg felkel majd a nap" című dalt.
De most vissza Demjénhez. Régóta szeretem ezt a számot (4:30). Megvan egy régi kívánságmüsorokból összemásolt kazettán a kisbuszban. Ha nem Jenő bácsi Álmaimból, lelkemből albuma megy, akkor ez. Nem unalmas amúgy, mert amennyit mostanában megyek vele...
Szóval, van egy sora " Tudod nincs menyország, de minden síron nő virág.Várj, míg felkel majd a nap." Mikor ehhez a részhez ért, mindíg kiabáltam, hogy DE VAN! És tudom, hogy akik ott vannak, azok hallották.
A sorok közti mondanivaló elgondolkodtató.

"Egy új nap mindig új reményt ígér,
a végtelen sötétjét tépve szét.
A félelem határt kap, mint a lét,
te csak várj, míg felkel majd a nap." (0:40)

"Ha megzavar, hogy túl nyitott az éj,
a csillaggal telt végtelen túl mély,
mint a bölcső, biztos gömbbe zár a fény,
te csak várj, míg felkel majd a nap..." (1:35)

"A szabadság vándorai" (3:17, nem eredeti) -hoz nem tudok mit fűzni. Sokszor dúdolgattam a felhős részt.

"De a gyermeked már észrevett,
Bámul tág szemmel ránk.
Mert ő nem rég, s tisztán született..." (0:43)

"Láthatsz, hogyha tengert úszunk át,
Felhõkrõl lábat lógatunk,
Ezek mi vagyunk a szabadság vándorai
Szökünk a sötétség elõl,
Falakon átrohanunk,
Ezek mi vagyunk a szabadság vándorai

Néha lelkeden nyiss egy ablakot,
Mert csak így érhetsz utol
Arra nézz, hová vágyad hív,
Mert mi ott leszünk valahol" (1:07)

És ez: "Azt hiszem, hosszú az út" a végén. Elég komoly.

A Közösségben sokszor beszélgetünk a hívatásról, vagyis, hogy mire hív minket Isten. Ha elindulsz ezen az ösvényen, előbb, vagy utóbb elérsz oda, hogy családban, vagy szerzetesként tudod-e inkább Istennek adni életed? Amikor már nem kérdés, hogy Neki akarod adni. Ez nekem elég nehéz, mert nem tudom elképzelni, hogyan adhatnám az életemet úgy Istennek, hogy közben nem adom egy embernek sem. Arra gondolok, amit Jézus a férfi és a nő kapcsolatáról mondott. Meg belül is ezt érzem. Ilyesmiken gondolkoztam, amikor meghallottam a rádióban ezt a néhány sort:

"Nekem most kell eldöntenem
Te kellesz vagy a végtelen
Vagy együtt mind a kettőt elnyerem" (2:10)

Különös volt számomra ez a válasz. Egyszer egy szombathelyi pap mondta nekem, hogy ő a tökéletest kereste és Istenben találta meg. Igaz lehet a válasz, de mindíg úgy éreztem, nem teljes. Tudom, hogy az ember nem tökéletes. De a házasság nem lehet élő, ha nincs benne Isten, ha nincs köztük Jézus; nálunk, Káposztáson mindenki ezt mondja. Akkor?! Nincs máris ott Isten harmadikként??
"Most kell eldöntenem" (4:21), egyébként filmzene volt.

A "Gyertyák" (3:58) szerintem imádság. Szólj, ha szerinted nem.