Orsi unokatesómról, ill. a kutyájáról

Ma felhívott Írországban élő unokatesóm kutyája mobilon. Elmondom, hogy volt. Látom, hogy csörög a telefon, kiírja, hogy Orsi, felveszem, semmi hang. Visszahívom, semmi. Megint, akkor is. Egy kis idő múlva ír egy smst, hogy látta, hogy kerestem, de bent a boltban vásárolt, míg a telefonja a kocsiban maradt. Felhívtam, hogy ne hülyéskedjen már, mire visszanézte a tárcsázott számokat és látta, hogy a kutya tényleg felhívott a kocsiban, míg ő bent volt. Ilyet..
A legjobb, hogy a történet hihetetlen, a másik, hogy legalább beszéltünk. Tudtam, hogy a kutyáknak érzékeny a szaglásuk, de hogy azt is tudják, kivel lenne jó beszélni.. háát?!