Örömhír

A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: "Kérjetek, és adnak nektek; keressetek, és találtok; zörgessetek, és ajtót nyitnak nektek. Mert aki kér, az kap; aki keres, az talál; aki zörget, annak ajtót nyitnak. Kicsoda az közületek, aki fiának követ ad, amikor az kenyeret kér tőle? Vagy ha halat kér, ki ad kígyót neki? Ha tehát ti -bár rosszak vagytok - tudtok jót adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább jót ad a a ti mennyei Atyátok azoknak, akik kérik őt. Amit tehát akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük! Ez ugyanis a mózesi törvény és a próféták tanítása." Mt7,7-12

Ez a mai Evangélium. Reggel hallottam a Mária rádióban. Szuper volt a reggeli napindító műsor! Egész más, mint a többi kereskedelmi rádióban. Egész más témák, egész más színe, más atmoszférája van.
Ezután sem fogok az e-vangélium oldalakkal versenyezni, ezt mégis idézem. Miért? mert alap kérdést feszeget. Az Isten gondviselő szeretetéről szól. Akik elmélkednek erről a részről, általában szeretik gyorsan hozzátenni ehhez a részhez, hogy "mindent, ami Isten felé vezet" tehát ami jó neked. Isten végtelen.

Van egy allelujás mise ének, amit az evangélium előtt szoktunk énekelni: "Aki újra kopogtat, annak ajtót nyitnak majd, alleluja, alleluja"
Aki ÚJRA kopogtat... számomra az újrakezdést hordozza ez a sor. Újra/újat kezdeni Belé vetett bizalommal. És Ő gondoskodik övéiről.