huhh

Ma reggel majdnem elütöttem egy embert. Pedig zöldem volt. Hallgattam a rádiót, élveztem, hogy nem 5-el kell venni a kanyart a Gellért fürdő előtt, hanem lehet 'száguldozni' akár 30-al is, simán zöld hullám, és egyszer csak lelép egy ember a villamosmegálló szigetről, de úgy, mintha kukoricáért menne a strandbüfébe. Oda se nézett. Ha kitűröm az ingét a tükörrel, akkor szerinted odanézett volna?! Nem tudom. Elgondolkodtatnak ezek a helyzetek ilyenkor. Ki dönti el, hogy ne legyen baj? Ki dönt máskor úgy, hogy legyen és két családnak hever romokban az élete egyszeriben. Ki a főnök ilyenkor? És hol a Főnök? Miért nem ül be mellém, megmondfani, hogy barátom, sok még a 30 is egy olyan városban, ahol a villamosmegállóval szemben van a strandbüfé. Örülök, hogy megúszta..