Elbuktam karitászból..
Tegnap este bejött a misére egy szerencsétlen hajléktalan ember. A végén pénzt kért vonatjegyre. Mutatott egy papírt, ami állítólagos betegségét volt hivatott igazolni, ill. hivatkozott egy 300 km-re lévő rehab otthonra, ahová szerdáig el kell jutnia. Mondtam neki, hogy másnap reggel menjen be a karitász helyiségünkbe (elég jól szervezett karitász tevékenység folyik Káposztásmegyeren) és ott kérjen segítséget.
Mondta, hogy ruhát kapott, de pénzt nem. Akkor én sem akartam pénzt adni. Elindultam haza és a következő sarokról visszafordulva kezdtem egy papírbankót keresgélni, hogy azt mégis odaadom neki. Mire visszaértem, addigra eltűnt, már sehol nem láttam.
Marika mondta egyszer, hogy nem azért fordul hozzám, hogy elítéljem azért, mert esetleg italt vesz a pénzen, hanem hogy segítsek neki. Próbáljak valódi segítséget adni neki.
Természetesen megállapítottam magamban, hogy biztosan ivott és száz, hogy az a pénz nem lesz meg szerdáig..
DEHÁT AKKOR IS!
Mi lesz így a köztünk lévő Mennyországgal, ha még segíteni se tudok valakin?!
(Ez nem hatásvadász költői kérdés, hanem valami, ami tegnap este megrázott és újra elgondolkoztatott)
szeretetté válás
13 éve
Jenő,
VálaszTörlésNem volt őszinte veled.
Te pedig valódi segítséget akartál nyújtani azzal, hogy beküldted a karitászba.
Mindazonáltal az alkoholizmus betegség. Ha valaki ebben szenved, és te italt, vagy italra adsz, akkor segítesz neki.
Én úgy látom, vagy inkább láttam régebben, amikor sokat járkáltam, hogy ha mindeninek adnék, aki megtalál, akkor pár napon belül én kérnék.
Tudsz te segíteni sok mindenkin, ha nem így, akkor másképp. Csak éppen nem mindenkin.
Azt a fiút, aki mindenkin tud segíteni másképp hívják.