újra

Kedves Olvasó!

Ha egyáltalán még van valaki, aki ellátogat ide..
Az, hogy egy blog nem bővül, még nem jelenti azt, hogy nem történik semmi. Sőt..
Általában történik.

2 hete például egy - sajnos - valódi autós üldözésnek voltam részese. Egy viszonylag alacsony ingerküszöbbel rendelkező autós társam vélt, vagy valós sérelme miatt csikorgó kerekekkel fordult utánam és kb. 5-6 percen keresztül üldözött. Ez az idő esetleg kevésnek tűnhet egy normális ember számára (számodra), de hidd el, benne lenni elég sok.

Folyamatosan le akart szorítani, ill. elém vágni. Nekem 2 dolog számított közben, időnként nem tudtam, melyik volt fontosabb: ne derüljön ki, hogy mit szeretne mondani, a másik, hogy közben ne sérüljön meg senki. Ez sajnos nem vicc. Engem nem úgy neveltek a Szüleim, hogy kérdezés előtt üssek, viszont mit mondok a főnökömnek, ha bevert pofával állítok be dolgozni.

Előző hétvégén pedig Öcsém 30. születésnapja volt. Nem ünnepeltünk látványosan, nem csináltunk úgy, mintha, viszont szép volt! Voltunk misén, amire Unokaöcsém és Laci legjobb barátja és Anyu unokatesója is eljött, ill. azok is velünk voltak, akik nem jöttek el. Na, ez a szép!! És otthon volt palacsinta.

Egyre kevesebbszer esik meg, hogy beszélek róla. Nem annyira keresem az alkalmakat és nam annyira adódnak. Sokszor úgy érzem, hogy a világ nehezen fogadja be ezt a fajta kapcsolatot. Nem, nem azt mondom, hogy egy olyan emberrel, aki meghalt. Hanem valakivel, aki él. Csak annyi történt, hogy nagyon nagy változás történt. Már máshogy él. A Testvérem.

Balázs barátom új blogot indított, ezúttal egy zárt körnek. De továbbra is bátorítalak, olvasgasd a korábbi bejegyzéseit!!

Szép napot!!