Egyre inkább...

... foglalkoztatnak/bántanak/zavarnak/érdekelnek/mozgatnak dolgok körülöttem, meg a hírekben.

Nekem kimaradt az a megszokott kép az életemből, hogy lefekvés után az éjjeli lámpa fényénél még elolvasok néhány oldalt egy szépirodalmi műből, vagy bármilyen könyvből. És nem azért, mert nincs éjjelilámpám. Hanem, mert addig vagyok ébren (talpon), ameddig bírok, utána meg ott dőlők el, ahol éppen vagyok.

Tegnap elolvastam néhány oldalt egy könyvből, ami felzaklatott. Emberekről szól, társadalmakról, empátiáról, annak hiányáról, kisemmizésről, dolgok magasról leszxrásáról és hasonlók. Olyan dolgokról, amiket nem szeretnék igaznak hinni, mert én nem ilyen értékrend szerint nőttem bele a világba, de végignézve úgy tűnik, mégis igazak az ott leírtak.

A címét nem írom ide, mert nem akarom, hogy Neked ez fontosabb legyen most hirtelen, mint amennyire amúgy fontos. Jobban örülnék, ha az, amit Te olvasol, csupa vidámságról szól..

Nem tudok elmenni dolgok mellett, mintha mi se történt volna, de tenni se sokat tudok..
Sokat gondolkozom azon, mit tehetnék. És amikor teszek is, azon, vajon ez a jó?