Rendben

Szójáték..
Szóval Ati barátomék Pannonhalmán jártak, gondolták, kirándulnak egyet, és ha már így van, miért ne éppen arra. Ez úgy derült ki számomra, hogy felugrottam Atihoz, aki megkínált borral. Nem mutatta meg a címkéjét, csak megkérdezte, mit szólok, hogy ízlik. Mondom: jó. Nem vagyok egyébként nagy borszakértő. Erre jött a történet. És a kérdés: miért hsználnak a barátok a rendházban laptopot, meg miért neteznek. Hogy a net tele van bűnös dolgokkal és egy falak mögé vonult elcsendesedést nehéz összeegyeztetni a net mocskával. Egyébként mindenki magából indul ki. Ezt óvoda óta tudom.

De barátom! Te most is éppen netezel. És ez sem szemét - remélem legalábbis! És az 1 Istent kérem, hogy ne is váljon azzá.

És elkezdtünk belemenni, hogy régen így az egyház, manapság úgy az egyház, érékek ide, eltévelyedés oda, stb. Mondtam Atinak, hogy manapság több értéket látok az egyházban, mint régen - pl. középkor. Emberi gyengeség mindíg volt, de ma nagyon világos, nagyon reményteljes és konkrét történsek vannak, ld. lelkiségi mozgalmak (Fokolár, stb) élő karitatív szervezet, oktatás. A régi idők homályba vesznek, csak sztereotípiákból ítélünk, mi, a többség, akiknek nincsenek pontos ismereteink.
És igaz, hogy a következő video készítöje nem Bencés, de valamikor pap lesz és hál' Istennek, hogy netezik néha! (a zeneválasztás pedig külön szuper!)

Hodász András az illető, hatalmas meghívással a szívében, mikor hallgattam, kellett egy hegesztőmaszk, hogy fel ne perzseljen a Fény...de nem volt... és ez jó.

Ha már lúd: Fejes Csabi és Emánuel. Mindkettejükkel továbbmentünk a beszélgetésben azon a ponton, ahol még nyom nélkül el lehetett volna felejteni az egészet. Csabival 2007-ben a kicsik hittanos táborában a kondér felett - főzés és nem evés közben - beszélgettünk a meghívásainkról. Pengeéles és kristálytiszta gondolatok voltak. Emánuel pedig olyan dolgokat mesélt - átélt - derűvel az arcán, amiktől én egyből meghasaltam volna. Köszönöm srácok és itt jelzem a közeljövő reményt kereső hívő lelkeinek, hogy nem kell sokáig várni.

És ha ők rendben vannak és én meg egyszer családban leszek, akkor az is rendben lesz, úgy érzem! :-)